//átépítés előtti állapot//

A klán fellelhetősége a Játéktéren:

Sziklaöböl  > Külső kerületek  >  Családok Háza

Az utca, amelyről a klán területére léphet, ki oda tartozónak vallja magát, csendes, de legalábbis nem oly zajos, mint a kikötő negyed. A kezdetben magányos laknak indult épületet az idők folyamán addig bővítették, míg mostanra egy közepesen nagy házzá nem nőtte magát. Eléje kilenc fát ültettek az alapító családok tiszteletére, hogy majdan lombjukat szétterítve, árnyékot adón álljanak az épület előtt.
A lak, ami még mindig a központi helyet foglalja el, külsejével vonzza a kíváncsi pillantásokat. Szokatlan alapúra építették az épületet, hiszen nem mindennapinak mondható, hogy egy ház kör alapokra épüljön. Ehhez a formához csatlakoztatták a későbbi bővítményeket képező, lakrészeknek is helyet adó épület szárnyakat. Az építmény két szintes, oldalát ember magasságig kisebb-nagyobb terméskövek díszítik, a fölött fala fehérre meszelt. A padlástér jórészt üres, de nem kihasználatlan, a zsindelyezett akácból készített tetőt több ponton ablakfülkékkel látták el, így biztosítva természetes megvilágítást. Az udvart vállig érő palánkkerítés óvja a kíváncsi szemektől, bejárata egy boltíves kapu, melyet a kovácsoltvasból készített rózsaminták tekergő ágai, levelei és virágai díszítenek. Az utcafront mindkét végére kétszárnyú kapukat is állítottak, így a jó szándékkal érkezők akár szekérrel is behajthatnak az igencsak szűkre szabott hátsó udvarra, hogy aztán a másik irányban távozhassanak szállítmányuk kipakolása után.

S hogy milyen belülről? Az sem titok, íme:

Vasdisznó, az étkező:

Az étkező részben a földbe süllyesztett, így négy lépcsőfok vezet lefele a helyiségbe, ami már többeket megtréfált, mikor nagy hévvel kitárták a faragásokkal díszített bejárati ajtót, s átlépték a küszöböt, hogy bejussanak. Pedig a helyiség viszonylag világos nap közben, hisz a természetes megvilágításról négy ablak is gondoskodik, esténként pedig mécsesek és az asztalokra helyezett gyertyák szolgáltatnak fényt. Az étkezőbe lépőnek egyből feltűnhet a középre állított hosszú, ovális asztal, ami köré jó pár széket sorakoztattak fel. A további asztalokat félkörben rendezték el a fal vonalában, minden asztalhoz négy szék tartozik, miken az idők folyamán megkoptak a faragások a rendszeres használatban. Az ajtóval szemben nyílik a konyha bejárata, aminek hátrafelé, a belső udvarra is van kijárata. A helyiség két oldalán a bejárati ajtóhoz hasonló, masszív faajtókon át juthatnak a klántagok lakrészeikbe. A klán konyháját Martha, a korosabb, tekintélyes termetű, amúgy vajszívű asszony vezeti, kívánságra szinte mindent megfőzve, megsütve, amit a rendelkezésre álló alapanyagokból képes. A rendelések kihordásáért Bella a felelős, Martha szemrevaló, húszas éveiben járó lánya. Az italokra pedig Daena vigyáz, nehogy valaki túlbuzgón többet fogyasszon, mint amennyi ildomos, ha éppen nem hajtja görbe utakra csapongásra hajlamos természete.

*A fogadó ajtaja mellett kitűzve ugyan úgy mint minden asztalon tekercs formályában megtalálható az aktuális kínálat. Ha szemlélő rápillant ezt láthatja:

Fogadó a Vasdisznóhoz ét-, és itallapja

A fogadó ugyan az épület központi helyisége, de nem az egyetlen hely, ahol a klán tagjai tölthetik idejüket.

Emeleti szobák:

A felső szintre a társalgó két ellentétes oldalán nyíló ajtókon át lehet eljutni a folyosóra és az onnan az emeletre induló lépcsőkhöz. Itt találhatók a szobák, amiket az igényekhez igazítottak, így van egy személyes és akkora is, hogy két lakó kényelmesen elférjen a holmijaival benne. Minden szobában található egy széles ágy a fal mellett, az ágy mellett egy komód és egy vagy két nagyszekrény, ahová a ruhákat és apróságokat tudja elhelyezni a bent lakó. A komód felett van az ablak, mely biztosítja a utcára, avagy az udvarra a kilátást. Minden szobához tartozik egy íróasztal és előtte egy kényelmes fotel, valamint igény szerint fürdődézsa is.

Bűnbarlang:

A bal oldali folyosón, a lépcső mögötti ajtó át közelíthető meg ez a helyiség. Titokzatos hely ez, csak két fáklya fénye világítja meg a kövekből rakott lépcsőket és falakat, melyek lefelé vezetnek a pincében kialakított szobákhoz. A lépcső elkanyarodik ívben, leérve egy négyzet alapú előtérbe érünk, ahová levegő csupán az udvarra nyíló aknán át juthat, melyet egy rács fed le odakint. A helyiség két oldalán egy-egy fáklya fénye világítja meg az ajtót, mely fölött a kiírás figyelmezteti csak a betérőt: Bűnbarlang.
Aki mégis arra vállalkozik, hogy benyit az ajtón, megfogva a koponyafejes kilincsvéget, az egy tágas szobába ér. A helyiség rendeltetése szerint taktikai megbeszélések színtere, bár a többi klántag is lelátogat ide, ha másért nem, hát kártyázni, vagy épp olvasni. Színes szőnyegek adnak kellemes benyomást a fapadlóra terítve. A bal oldali falfelületre hevenyészett szénrajz került a meszelt falra rajzolva, Sziklaöböl városát felvázolva, a jobb oldali falfelületen pedig kardok és tőrök lógnak tokjaikban. A szemben lévő fal előtt egy könyvespolc található és egy nagyméretű komód a helyiség sarkában. A könyvespolcon értékes, és kevésbé becses könyvek, pergamentekercsek, térképek kaptak helyet, de mind féltve őrzött, hiszen mind első látásra szerelem darab, vagyis lopott. A polcon fennmaradó helyen jól megférnek a különféle, szerzett italok. A negyedik falrészre festményeket aggattak, kusza összevisszaságban mind méretben, mint stílusukban. A tér közepén négy, feketefából faragott, alacsony asztalt helyeztek el, körülöttük több, kényelmes fotellel. A helyiség világítását a gyertyatartókon lévő gyertyák adják, míg a szellőzésről az udvarra nyíló aknák gondoskodnak.

Emlékek szobája:

A jobb oldali folyosóról nyíló kisebb szoba. Fa padlójára vastag szőnyegeket terítettek, hogy felfogja a léptek neszét. Berendezése egyszerű, csupán több, kényelmes fotel és pamlag, no meg a szoba központi berendezése, egy ódon, nagy méretű íróasztal a hozzá tartozó székkel, rajta egy zöld bőrbe kötött vaskos könyv, ami csak arra vár, hogy az újabb és újabb meséket és emlékeket jegyezze le belé valaki. A fal mentén kis könyvszekrény, rajta az asztalra helyezett könyv testvérei, de ezek már mind megteltek csodálatos történetekkel.

`Mítoszok, legendák, mondák. Édes elegye a világunkat árnyaló, csodás színeknek. Tündérek, sárkányok, lovagok, háborúk, szerelmek. Ki ne hallott volna felőlük? Mindenkiben él egy történet, a sajátja, vagy a másé, amit elmesélne, ha tudna, de nem figyelnek rá. Most minden megváltozik. Ebben a szobában életre kel mindaz, mit eddig elhallgatattak, mit az emberek magukba fojtottak. Egy csodás világ színes oldalai tárulnak fel az ide belépő szemei előtt, és a mesék életre kelnek.`
*Smariann tolla halk hanggal neszez a gyönyörű, sárgás papíron. A fekete tintával írt, kecses, egyenletes betűk katonás rendben sorakoznak egymás után. A nő egy pillanatra felpillant, belemártja a tollát a tintába. Körülnéz a szobában, majd újra az első lap fölé görnyed, és írni kezd... *

Hópárducok termei:

A jókorára nőtt körépület egyik oldalszárnya, melyet később toldottak hozzá az eredeti házhoz, mostanra a magukat Hópárducoknak nevező klántagok külön bejáratú menedékévé vált. Ez is két szintet foglal magába, alul egyetlen, téglalap formájú, tágasabb teremmel, ahol székeket, asztalokat, a széles pofájú kandalló körül pedig kényelmes fotelokat helyeztek el, hogy a pihenni, elmélkedni vágyók bizony mind megtalálhassák a számításukat. A padlót, mintha csak egy hajó fedélzetén lennének, deszkákkal fedték le, melyekre különböző, a Hópárducok harcosai által legyőzött fenevadak prémjeit terítették. A falakon körbe portrék, festmények, a bejárattal szemközti falon pedig megannyi könyvespolc, rajtuk tekercsek, megperzselődött, elrongyolódott kötetek pihennek: mind a család egykori birtokáról menekített tudás és emlék tárháza, amit végül itt, egy másik város, egy másik épület kebelén halmoztak fel újra. A kandalló mellett indul fel az emeletre egy rövidke lépcsősor, ahol a szűkös, de mégis otthonossá tett szobák helyezkednek el, mindegyiknek saját gazdája akad, rangra és származásra való előjogok nélkül, egyenlő elbánásban részesült minden egykori családtag és barát, akik a válságos időkben is hűségesek maradtak egymáshoz, és ahhoz, amiben hittek egykoron. Minden szobában akad egy ágy, egy szekrény és egy láda a személyes holmiknak, egy-egy polc, és egy fegyverállvány, melyre a vérteket, kardokat helyezhetik a harcosok. Az emelet egyetlen szobája, amit közösen is használhatnak, valószínűleg a fürdőterem lesz, mely pontosan akkora, hogy a felmelegített vizet aztán egyszerre két, egyenként egy-egy embert magába fogadó dézsába önthessék a gondos kezek.